tavaly mi ezt találtuk ki főbb kérdéseknek. hajrá

* Miért van szükség alapozóra? Az új évfolyam szociális integrációját vagy egy szakmai alapszókincs átadását jelenti inkább? Puszta alaptudás helyett nem lenne-e jobb inkább azzal foglalkozni, hogyan kell olvasni/írni, milyen alap társadalomtudomáynos/filozófiai megközelítések lehetségesek stb.? Ne legyen inkább inkább bevezetés a közgázba/filóba stb?


* A műhelyek csak alapozókörtartásról szólnak? Miért csak olyan műhely van, amiről van alapozó? A műhelyek hozzák létre a maguk alapozóját, vagy alapozókörök tartanak fenn műhelyeket? Mit kezdjünk velük? Amit mi műhelynek hívunk az nem egyszerűen az "ideális kör" (mindenki lelkesen olvas, vitázik, spontán burjánzik, kapcsolódnak hozzá teaházak, programok, akár kötetszerkesztés is)?


* Le az öt kicsi alapozóval? Mert átfedik egymást, alig-alig reflektálnak egymásra (pl. olvasmányok kiválasztása, közös viták szervezése). Legyen a különálló modulok helyett egy egységes egyéves egybefűzött alapozó? Vagy egy féléves gazdasági és félév filozófiai? Miért ne lehetne heti két alkalommal az alapozó (pl. egy olvasós kör + egy teaház/vita)? Egyáltalán, az alapozó miért nem több néhány köralkalomnál? Akarjuk-emegalapozni az alapozót (filozófiatörténeti bevezető? Intro to mainstream közgazdaságtan? kis tudományfilozófiát? Szövegolvasó/körrejáró útmutató? Kördolgozatíró workshop? )

egy másik verzió is forgott három teaházjavaslattal:

1. Kell-e nekünk szakmai rendszer?
Ezen a teaházon az alapozókörök tekben betöltött/betöltendő funkcióját próbáljuk körbejárni és a ráépülő szakmai rendszer lehetőségeit kutatni.
* Miért van szükség alapozóra? Az új évfolyam szociális integrációját vagy egy szakmai alapszókincs átadását jelenti inkább?
* Miért kötelező az alapozó? Járna különben valaki pomóra vagy frankfurtira (melyeknek még a témája se tűnik ismerősnek)?
* Puszta alaptudás helyett nem lenne-e jobb inkább azzal foglalkozni, hogyan kell olvasni/írni, milyen alap társadalomtudomáynos/filozófiai megközelítések lehetségesek stb.?
* Reprezentálnia kell-e a szakmai arculatot vagy iránymutatásként szolgálnia? Vö. az elmúlt egy év alapján miért nem emlékezetpolitika, vagy tudományfilozófia alapozó van pomó helyett?
* A műhelyek hozzák létre a maguk alapozóját, vagy alapozókörök tartanak fenn műhelyeket? A műhely csak alapozókörtartásról szól? Mit kezdjünk velük?
* Beszűkít, vagy éppen perspektívákat tár fel egy hosszútávú stratégia?

2. Milyen legyen jövőre az alapozó?
Ezen a teaházon arra keressük a választ, hogy - amennyiben igény merült fel erre - hogyan szeretnénk konkrétan átalakítani az alapozóköröket a jövő évben.
* Nem olyan a mostani mint a székreülős játék? Van 5 alapozó, de csak 4 helyre ülhetnek le, ki marad ki?
* Vagy ne kelljen összes kötelező, hanem csak 2 vagy 3? Minek terheljük egymást a későbbiekre felesleges dolgokkal?
* Miért nem reflektálhatnának jobban egymásra az alpozók? Miért nem választnának olyan olvasmányokat, vagy szerveznének közös vitákat? Egységes követelmények?
* Vagy akarunk-e inkább egy egyéves egybefűzött programot a mostani külön modulok helyett?
* Miért ne lehetne heti két alkalommal az alapozó (pl. egy olvasós kör + egy teaház/vita)? Az alapozó miért nem több néhány köralkalomnál?
* Akarunk-e filozófiai bevezetőt? Intro to mainstream közgazdaságtant? Vagy kis tudományfilozófiát? Szövegolvasó/körrejáró útmutató? Kördolgozatíró workshopot?
* Legyen az alapozó afféle második szűrő a felvételi után? Esetleg öt kördolgozattal?

3. Kell-e nekünk hosszútávú stratégia?
Ezen a teaházon az alapozókörök re épülő (?) műhelyek lehetőségeit vesszük számba és vitatkozunk akarunk-e meghatározott szakmai stratégiát a 2-3 évre előre.
* Minden alapozókörszelet után legyen fakultatív féléves haladó szekció (pl. bevezetés a zöldbe 2.)?
* Hogyan döntsük el hosszútávon, hogy mi alapozóérett és mi nem? Mikor fogjuk elvetni a zöldek áltudományos spiritualizmusát? Vagy ujjáracsapni a pégések trójai falovának, a globnak?
* Mi a műhely feladata? Minden félévben egy kör? De akkor miért több ez egy olyan körnél, aminek van folytatása?
* Akarunk-e egy iránymutatónak szánt szakmai stratégiát? Megmerevedés felé visz ez vagy biztos keretet teremt a szakmai kiteljesedésnek?
* Egyáltalán lehet-e egyik területet a másikkal összehasonlítva értékesebbnek/magasabbrendűnek tartani?
* Be lehet-e vonni ezzel öregtekeseket vagy tekközeli tudósokat?

Igen, igen. azért javasoltam egy konkrét rendszert, hogy ne essünk abba a hibába, amibe már annyiszor, hogy felmerült a sok jó kérdés, sok válaszlehetőség is pörög, aztán az idő elsodorja az ügyet. Üljünk most neki úgy, hogy a félév végén legyen egy konkrét új rendszer és egy menetrend arról, hogyan fogunk felkészülni rá.
Ami a konkrét javaslatot illeti: személy szerint örülnék, ha az alapozó csak féléves lenne kötelező mivoltában, minél előbb legyen lehetősége az újaknak kipróbálni a szakkollégiumi lét lényegét: a saját út kialakítását.